Tájház és kovácsműhely

Az 1920-as évek hangulatát idézi az épület, amelyben bemutatják, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A falu központjában álló zsúpfedeles ház az l800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. Miután az utolsó család is kiköltözött belőle, minden az enyészeté lett. Az épület sorsát a falubeliek a szívükön viselik, ezért az 1990-cs évek elején megszületett a rekonstrukció gondolata. A munkálatok megkezdése előtt az épület tetőszerkezete teljesen leégett, így késett a felújítás.

A nagyrákosi vezetők pályázat útján szereztek pénzt a rendbetételhez. Mintegy tíz évig készült a műemlék tájház, amelyben négy helyiséget alakítottak ki, tisztaszobát, konyhát, kamrát és hátsó szobát, amelyek közül a konyhát és a kamrát mar be is rendeztek.

Az 1800-as évek végén készült az a ház, amely a felújított műemlék ház helyén állt. Az épületet azért építették a nagyrákosiak, hagy a falu kovácsának, Károlyi Jánosnak és családjának legyen fedél a feje felett. A Zala folyó partjára terveztek a házat, mégpedig azért, mert a kovácsolt anyag lehűtéséhez elengedhetetlen a víz. Később a falu kovácsmestere, Hiba Antal saját lakást és műhelyt épített a faluban.

A Károlyi család egy része kiköltözött a házból. Az épület mögött álló kovácsműhely tovább működött az 1970-es évek végéig. A lakás tíz év múlva megüresedett, rövid időn belül minden az enyészeté lett. A nagyrákosiak szívükön viselik az épület sorsát, ezért eldöntötték, hogy nem hagyják veszni. A rekonstrukciót hátráltatta, hogy időközben teljesen leégett a tetőszerkezete.

Először az alapját öntötték le, később a tetőszerkezetre nagyrákosi földben termeltek meg a rozsot, amelyből a zsúpot is készítették.

A tájházban megtekinthető minden olyan konyhai eszköz, amelyet száz évvel ezelőtt használtak elődeink.

A tájház udvarán korabeli szekeret láthatunk, amit tehenekkel vontattak, és egy széllel működő rostát, amellyel a gabonamagvakat tisztították egykor őrlés vagy vetés előtt.

Nagy Endre muzeológus tervei alapján épült a nagyrákosi tájház. A helyiségek az elmúlt másfél száz évben funkcióváltáson mentek keresztül, volt, hogy két család lakott az épületben. Így két tűzhelynek a helyét is megtalálták a helyreállításnál. Egy ideig a hátsó szobát pedig istállónak is használták.

Belül az 1900-as évek elejére jellemző mászókéményes mázas cserépkályhát, mellé teglábó1 falaztak kemencét és hordozható vas csikótűzhelyt is készítettek. A konyhában azt a pillanatot láthatjuk, amikor az asszonyok vasaláshoz készülnek.

Nyitva tartás: 

Hétfőtől péntekig 8-tól 16 óráig, hétvégén előzetes bejelentkezéssel látogatható.